Az emberi hülyeség három típusát kutatják Magyarország egyik legsikeresebb kutatólaboratóriumában. Az Aczél Balázs vezette Döntéspszichológiai Laboratóriumban a kritikai gondolkodásmód és a gondolatok egyenlősége alapfeltétel. A laboratórium tagjai a sikeres munkaközösségen túl baráti társaságot is alkotnak. A Cambridge-i Egyetemen végzett Aczél Balázs szerint egy csoport csak úgy működhet hatékonyan, ha a közösen végzett tevékenységek nem csak a munkára korlátozódnak. Riportunk.
Az Implicit Laboratóriumi Tudományos Egyesület (ImpLab) egy nonprofit szervezet, amelynek célja olyan fórumok létrehozása és támogatása, amelyek lehetőséget adnak a fiatal kutatók szakmai együttműködésére. Dr. Aczél Balázzsal, az ELTE PPK egyetemi adjunktusával egy egyetem melletti kávézóban találkozunk, ahol tanítványai körében mesélt a kezdetekről.
„Az ImpLabot még egyetemistaként alapítottuk közel tíz éve, mivel akkoriban csak kevés lehetőségünk adódott arra, hogy bármilyen kutatásban a hallgatók közösen részt vegyenek.” Az alapítókban felmerült bennünk az igény, hogy felállítunk egy öntámogató rendszert, mivel pszichológusoknak akkor még nem volt szakkollégiumuk. „Ma már az a célunk az ImpLabbel, hogy támogassuk azokat a fiatalokat a kutatói pályájukban, akik olyan helyzetben vannak, mint amilyenben mi akkor voltunk: motiváltak, de nincs aki megmutassa nekik, mit hogyan kell csinálni a kutatások világában” - mutat rá az alapítás okára Aczél Balázs.
Dr. Aczél Balázs
Az ImpLab tagjai most formálisan az ELTE-n belüli Döntéspszichológiai Kutatócsoport keretein belül tevékenykednek. Az eddigi egyik leghíresebb kutatásuk a hülyeség pszichológiájához köthető. A labor tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek általában mely viselkedésformák leírására használják a hülyeség kifejezést. Erről a kérdéskörről ez idáig csak nagyon keveset tudott a pszichológia tudománya, de Aczél Balázsnak és munkatársainak sikerült az emberi hülyeség három típusát is megkülönböztetniük.
A hülyeség pszichológiája
„Igazat szólva erősen be van ágyazódva a kultúránkba a hülyeség szó használata, de a tudásunk mégis nagyon szegény róla. Sokáig nem tudtuk, hogy pontosan mire és miért használjuk a kifejezést - lendül bele a magyarázatba Pálfi Bence, a labor egyik fiatal kutatója, aki épp a napokban nyert PhD ösztöndíjat a Sussexi Egyetemre. A kutatásunk során nagyon érdekes eredményre jutottak: annak ellenére, hogy a hülyeség mennyire tág és megfoghatatlan kifejezésnek tűnt, az emberek nagy egyetértésben használják bizonyos viselkedésformák leírására. A hülyeség első típusát magabiztos tudatlanságnak lehet nevezni. Ez azt a viselkedés mintát takarja, amikor valaki olyan dologban mutat komoly magabiztosságot, amelyhez valójában nincs meg a megfelelő tudása. Ide tartozik az az eset is, amikor csak pillanatnyilag nem vagyunk az adott feladathoz szükséges képesség birtokában. Mint amikor egy részeg sofőr magabiztosan vezet haza a buliból.
A második típus az önkontroll hiánya, amikor valaki egyszerűen nem képes megálljt parancsolni magának: előttünk hever még egy szelet torta, ha megesszük, valószínűleg attól már rosszul leszünk, de mégis megesszük. A hülyeség harmadik típusa maga a figyelmetlenség. Sokszor megesik velünk, hogy birtokában vagyunk a megfelelő tudásnak és képességeknek egy adott feladat elvégzéséhez, de mégsem sikerül, mert egyszerűen nem figyelünk a részletekre. „Az emberek ezt hülyeségnek tartják” - teszi hozzá Pálfy Bence.
A labor egy része: Szászi Barnabás, Dr. Aczél Balázs, Szöllősi Aba, Pálfi Bence
A siker a gondolatok egyenlőségében rejlik
Egy laboratórium sikeres működéséhez elengedhetetlen a megfelelő szervezeti kultúra kialakítása. „Balázs fektette le a mi szervezeti kultúránk alapjait: habár ő a főnök, a gondolatok egyenlőek. Ha valakinek van egy kritikus felvetése, azt akkor is elmondhatja, sőt el kell mondania, ha ezzel szembe száll Balázs gondolatával. Végső soron ez a tudomány lényege” - mutat rá a sikeresség egyik alappillérére Szászi Barnabás.
Az épp a PhD-ját végző laboratóriumi tag szerint a siker másik kulcsa a fiatal kutató hallgatók gondolkodásmódjában rejlik: „A hallgatók még szűzies elmével rendelkeznek, nem a szokványos, tanult rendszerekben gondolkoznak. Egy ilyen elme csakis a kritikus gondolkozásban tud kivirágozni”.
A Döntéspszichológiai Kutatócsoport tagjai a hatékony munkaközösségen túl baráti társaságot képeznek. A szakterületüket érintő tudományos konferenciák állandó résztvevőiként közösen járják a világot, és a tanulmányi okokból külföldön tartózkodó tagokkal is rendszeresen tartják a kapcsolatot. „Egy csoport csak úgy működhet rendesen, ha nem csak a munkára korlátozódnak a közösen végzett tevékenységek. Majdnem heti rendszerességgel ülünk be egy korsó sörre, de van, hogy úszni és fallabdázni megyünk el közösen. Gyakran járunk külföldre konferenciákra, ahol a munka mellett mindig jut idő egy kis városnézésre és szórakozásra” - mondja Aczél Balázs.
A lehetőségek tárháza
A nemzetközi szinten is elismert labor rengeteg pluszt nyújt tagjainak az egyéni fejlődéshez. Szöllősi Aba, a labor mesterszakos kutatója a Mandinernek elmondja: rengeteg időt és energiát fektetnek a laborban folyó tudományos kutatásokba, de ennek a kemény munkának meg is van az eredménye.
„Amióta bekerültem a laborba, rengeteget fejlődtem szakmailag. Nehéz még egy olyan labort találni az ELTE-n, ahol egy fiatal hallgató ilyen mélyen bevonódhat a tudományos munka számos aspektusába, és annyi publikációs és utazási lehetőséghez jutna, mint itt. Mindamellett a munka szinte minden pillanatát élvezem itt” - mondja Szöllősi Aba.
A legfőbb motiváció a kíváncsiság
A Döntéspszichológiai Kutatócsoport alacsony költségvetéssel is hatékonyan működik, hiszen nincs szükség drága berendezésre a kutatásokhoz. A konferenciákra, szakmai utazásokra és a kisebb kiadásokra azonban elő kell teremteni a megfelelő pénzügyi hátteret. Szerencsére ezekre a kiadásokra rendszeresen lehetőség nyílik pályázati úton elnyerni a támogatást. „Komolyabb folyóiratoknál mostanában a szerzőnek kell fizetni a publikációért. Ezeket is ad támogatást az egyetem. Az ELTE-n nagyon támogató a légkör” - mondja Aczél Balázs a labor lehetőségeiről.
A beszélgetés végén megkérdezzük a Döntéspszichológiai Labor tagjait, milyen ponton fogják úgy érezni, hogy a tudományos életben elérték, amit akartak, amiért megérte a sok munka. A kérdést a labor egyik legfiatalabb tagja, Szöllősi Aba válaszolja meg „Minden megfejtett kérdéssel újabbak merülnek fel, így nem lehet egyetlen ilyen pontot találni. A kíváncsiság az, ami folyamatosan fent tartja a motivációt.”
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Egészen elképesztően perverz feladatokat kérnek számon egy kaliforniai jezsuita egyetem családterápiás képzésén, melyen kiakadt egy diák, aki közzétette mindezt, mire az egyetem lakonikusan válaszolt. Mutatjuk a történetet.
Lezárult a Pázmányon az etikai eljárás a három, HVG-be LMBTQ-párti cikket író pszichológus oktatóval szemben, mutatjuk az eredmény, s hogy miről szólt az egész. A Mandinernek Birher Nándor, a Pázmány bölcsészkarának dékánja nyilatkozott.
Ignorálják a nekik nem tetsző tudományos kutatásokat, amiket kilistázok nekik.
Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
Fura.
2025, Európa.
